Sokan vagyunk, akik mit sem szeretnénk jobban, mint demokratikus választásokon demokratikus pártok közül kiválasztani a számunkra rokonszenveset. Ha demokráciában élnénk, fejünk se fájna. De nem élünk demokráciában. Így minden tiszteletünk mellett sem értjük, ha a kipróbált (hazai és EP-parlamenti nekifutásokkal hétpróbás) ellenzék úgy tesz, mintha e formabontó rendszerben létezne számukra (közreműködésükkel) formális (szabályszerű) kormányváltás. Nem létezik. Az utolsó hajó 2022-ben ment el. Ahhoz, hogy a szabadság ismét virágozzon, kormányváltás kell, és rendszerváltás. Előbbire jelenleg egyetlen nagy ernyőpártnak van esélye, amelyik (legalábbis bázisilag) nem baloldali, nem jobboldali, nem liberális, hanem mind egyszerre. Jó válaszhoz jó kérdés kell: nem istenverte felelőtlenség-e további ciklusokat bízni a szabad Magyarországot elpusztító Fideszre? Miután egy újabb győzelem (főleg a Tisza felbukkanása és a végletes elégedetlenség miatt szigorodó Orbán-húzások miatt) akár évtizedekre dermesztené illiberális autokráciába az országot, a válasz: még mit nem! A Fidesz becsülete rég kitelt, az elégtétel ideje most jött el. Amitől még minden párt úgy és ott indul választáson, ahol akar, és mindenki eldöntheti, hogy értékekre szavaz, vagy kormányváltásra. Ha a kettő együtt menne, nem lenne miről beszélni.
