– Hahó, harcosok! Megjött a felmentő sereg! Hol vannak ezek a kilincsorrú, kígyóvállú, szarjancsi liberók? A kígyóvállút egybe kell írni, vagy ketté kell pisálni? :D– Mi a Egyházasdengelegi Digitális Polgári Kör vagyunk, és nincs kedvünk harcolni. – Nekem bezzeg van!– Értem, de ha ütni kell, ne simogass, ha simogatni kell, ne üss.– Ütni kell, helyes a dörgés. Gyáva népnek nincs hazája! Aki nincs velünk, az nincs! Nem, nem, soha! Aki nem ugrál, újpesti! Mocskos buzik, mocskos buzik!– Világos. Neked egészen bizonyosan egy harcosklubban a helyed. Az Ököritófülpösi Harcosok Klubja éppen nótafát keres.– Nem vagyok dalolászni való kedvemben, ellenben igencsak suhogtatni akarom a kegyetlen nagy petrencémet.– Már megint ez a faszméregetés! De tőlem suhogtasd! Mi békés polgárok vagyunk a digitális térben.– És ez mit jelent? Van ennek bármi értelme?– Hát, igazából jobb volt, amikor pörköltöt főztünk az óvodaudvaron, és énekelgettünk, táncolgattunk (háttérből felharsan: Fatornyos falumban öreg harang…), beszélgettünk, és közben mutogattuk egymásnak a King’s Crosson szoftverfejlesztő unokáink fotóját, de így se rossz.– Így? Hogy?– Most mindenki otthon van a gép előtt, és így mutogatjuk egymásnak a King’s Crosson szoftverfejlesztő unokák fotóját, és közben nem kérünk az ukrán szervkereskedőkből meg a GMO-val felütött, zsizsikes ukrán gabonából! Kinek kell egy uniós pénzből fenntartott egymilliós ukrán hadsereg, ami ki tudja, mikor merre fordul? Kinek, he! Bocs, elragadott a frazeológiám.– Semmi gond! És nekem sem kell! Egyébként én is hallottam, nagy szöveg volt!
