Tizenöt évre kiiktatnák a politikából Juan Guaidót

Tizenöt évre eltiltotta közhivatal viselésétől csütörtökön a közigazgatás átláthatóságáért felelős venezuelai hivatal Juan Guaidó ellenzéki vezetőt korrupció gyanúja miatt. Guaidó bohózatnak nevezte az eltiltásáról szóló bejelentést, és kijelentette, hogy az említett hivatal nem is létezik.

Tizenöt évre eltiltotta közhivatal viselésétől csütörtökön a közigazgatás átláthatóságáért felelős venezuelai hivatal Juan Guaidó ellenzéki vezetőt korrupció gyanúja miatt. Guaidó egy januári tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánította magát Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnökkel szemben.

Elvis Amoroso, a hivatal elnöke a VTV venezuelai állami televízióban elmondta: feltételezéseik szerint Guaidó adatokat “titkolt el vagy hamisított meg vagyonnyilatkozatában, illetve jogosulatlanul jutott pénzhez nemzetközi és nemzeti szervezetektől”.

Amoroso szerint Guaidó nem tudott elszámolni a 2015 óta tett több mint 90 utazásának költségével, amely több mint 94 ezer dollár volt. Az ellenzéki vezető ráadásul sokszor magánrepülőgéppel utazott. A hivatal szerint Guaidó külföldi utazásai során több mint 60 ezer dollárt költött arra, hogy luxusszállodákban szálljon meg. A közigazgatás átláthatóságáért felelős hivatal ezért úgy döntött, hogy “eltiltja mindenféle közhivatal viselésétől a törvény által biztosított maximális időtartamra” – mondta Amoroso az állami televízióban.

Arra nem tért ki, hogy mikortól lép életbe a tilalom Guaidóval szemben, ugyanakkor jelezte, hogy az ellenzéki vezető pénzbüntetésre is számíthat. Ennek összegét nem részletezte.

Guaidó “bohózatnak” nevezte az eltiltásáról szóló bejelentést, és kijelentette, hogy az Amoroso vezette hivatal nem is létezik, mert “annak elnökét csakis a venezuelai parlament nevezheti ki”. Jelezte egyúttal, hogy Amorosót a Maduro-kormányzathoz hű alkotmányozó gyűlés, és nem a nemzetgyűlés (parlament) nevezte ki. A venezuelai ellenzéki vezető utcai megmozdulásokat helyezett kilátásba.

Juan Guaidó venezuelai parlamenti elnök, önjelölt ideiglenes államfő (b) és Stalin González második alelnök a parlament plenáris ülésén Caracasban 2019. március 26-án. MTI/EPA/EFE/Rayner Pena

Bár a legutóbbi választáson az ellenzék került többségbe a törvényhozásban, Maduro és a hozzá hű legfelsőbb bíróság gyakorlatilag megszüntette a parlament jogköreit, majd vitatott körülmények között vele párhuzamos alkotmányozó gyűlést hívott életre.

A dél-amerikai ország belpolitikai válsága azután mélyült el, hogy Guaidó az alkotmányra hivatkozva januárban egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát. Noha Guaidót az Egyesült Államokkal az élen mintegy ötven – köztük számos európai és latin-amerikai – ország elismerte ideiglenes elnöknek, az országban jelentős hatalmi tényezőt formáló hadsereg hivatalosan továbbra is Maduro mellett áll, illetve többek között Oroszország, Kína és Törökország is Madurot tekinti államfőnek.

Forrás: MTI/EFE