Oroszország harckocsikat küldött Szíriába
Az amerikai Védelmi Minisztérium szóvívője szerint Oroszország már korábban 200 tengerészgyalogost, helikoptereket, továbbá ideiglenes lakóegységeket, valamint hordozható légiforgalom-irányító és ellenőrző rendszereket helyezett el a Latakia melletti reptéren.
Latakia település az egyik legfontosabb szíriai kikötőváros a Földközi-tenger partján. A reptér Aszad tulajdonában van, aki úgy tűnik átengedte a reptér használatát az oroszoknak. A Washington Institute egyik munkatársa szerint a helyieknek szükésgük van az oroszok jelenlétére, hogy medvédhessék magukat a lázadókkal szemben. Szerinte Aszad és a szíriai erők erejüket vesztették az évek óta tartó polgárháborúban, már nem képesek megvédeni Latakiát. Helyi források szerint az oroszok azon dolgoznak, hogy Aszad fellegvára közelében lévő repülőteret kiépítsék, hogy egy katonai légibázist hozzanak létre. A nemzetközi sajtó aggodalommal figyeli az eseményeket, mivel a Szíriában növekvő orosz jelenlét az Aszad-kormány hatalmát erősíti, ahelyett, hogy a politikai vezetésen változtatna.
Az oroszok katonai bázisa Tartusz kikötőjében
Mind Moszkva, mind Washington is kiáll azon állítás mellet, hogy a közös ellenség az Iszlám Állam, amelynek harcosai ellenőrzésük alatt tartják Szíria és Irak jelentős részét. Míg az oroszok az Aszad-rezsimet támogatják, addig az amerikaik szerint a helyzeten ront, hogy ő van hatalmon. A Moszkvára nehezedő nemzetközi nyomás ellenére a Kreml továbbra is támogatja az Aszad-rezsimet, ahogy azt tette az elmúlt négy és fél évben. Változatlanul biztosítani fogják a katonai szállításokat Szíriának, ami szerintük összhangban van a nemzetközi joggal.
Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerint azzal, hogy az orosz fél a szíriai elnököt támogatja a konlfiktus elmélyülését és a két ország közötti kapcsolat megromlását kockáztatja. Holott a közös cél az extrémizmus leküzdése lenne. A Fehér Ház keddi nyilatkozata alapján az USA azt szeretné, ha Oroszország konstruktívan együttműködne a nemzetközi közösséggel az Iszlám Állam elleni küzdelemben, ahelyett, hogy katonai jelenlétét növelné a térségben. A közös cél az Iszlám Állam erejének gyengítése, majd teljes megsemmisítése lenne.
Azzal, hogy továbbra is szállítják a katonákat és a felszereléseket Szíriába a következő geopolitikai üzenetet küldi a világnak Vlagyimir Putyin, orosz elnök. Először is az Oroszországot sújtó szankciók, az olajárak csökkenése, a kínai gazdasági növekedés lassulása nem vezetnek az ország összeomlásához. Sőt azzal, hogy azon kevés országok közé sorolhatják magukat, akik képesek katonákat küldeni Szíriába pont az ellenkezőjét sugallja. A Kreml egyértelműen jelezte, hogy a közeljövőben aktívabb szerepet szeretnének vállalni a Közel-Keleten.
Másodszor, Putyin világossá tette, hogy nem fogadja el Washington álláspontját, melynek értelmében az erőskezű diktátor eltávolítása stabilizálná a helyzetet a Közel-Keleten. Moszkva szerint Aszad támogatása révén lehet destabilizálni az Iszlám Állam erejét.
Harmadszor, egyre stabilabb Oroszország pozíciója Ukrajnában, ahol a folyamatos politikai és gazdasági instabilitás egyre lehetetlenebbé teszik az euro-atlanti világhoz való közeledést. Az elhúzódó, állandósuló konfliktus nyeretese minden szempontból Moszkva.
Negyedszer, Putyin tettrekészsége a Közel-Keleten, néhány országban, mint például Egyiptom, Azerbajdzsán, ahol megkérdőjelezik az amerikaiak jelenlétét a térségben, rokonszenvet váltott ki. Mindezek ellenére Oroszoszág végső célja továbbra is kérdéses.