A Gazprom vitatja Brüsszel állításait

Rövid közleményben tudatta hétfőn a Gazprom, hogy szeptember 28-án elküldte írásos válaszát a Bizottság áprilisi kifogásolási nyilatkozatára a folyamatban lévő trösztellenes eljárás keretében.

"A ma átadott írásbeli válasz a kifogásolási nyilatkozat valamennyi állítására kiterjed, és megmutatja, hogy miért meggyőződésünk az, hogy az Európai Bizottság állításai helytelen módszeren alapulnak. A Gazprom állítólagos túlárazásával kapcsolatban például válaszunk bizonyítékkal és adatokkal támasztja alá, hogy a Bizottság következtetései gazdaságilag és jogilag miért megalapozatlanok” – áll az orosz gázipari óriás közleményében.

A Gazprom szerint a konzultációknak folytatódniuk kell, hogy kölcsönösen elfogadható eredménnyel záruljon a vita, „a válaszunkban ismertetett érvek figyelembe vételével”.

Brüsszel 2015. április második felében elfogadott kifogásolási nyilatkozatban azzal vádolta meg az orosz céget, hogy a közép- és kelet-európai gázpiacok megosztására irányuló általános stratégiájával megsértette az EU trösztellenes szabályait. A Bizottság 12 hetet adott a Gazpromnak az általa emelt kifogások megválaszolására. Mivel a 12 hetes határidő már nyárom lejárt, ezért a vállalat vélhetően kapott egy hosszabbítást.

Érdekesség, hogy az orosz állam többségi tulajdonában lévő energiacég múlt héten a vita lezárását célzó ajánlatot is átadott Brüsszelnek, amelyben vélhetően több kifogásolt területen is engedményeket helyezett kilátásba. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a trösztellenes eljárásban feltett kérdéseket is meg kellett válaszolnia.

Az Európai Bizottság áprilisban úgy vélte, hogy a Gazprom a közép- és kelet-európai gázpiacok megosztására irányuló általános stratégiát követett, amikor többek között nyolc új uniós tagállammal aláírt szerződésekben megtiltotta a gáz határokon át történő továbbértékesítésének a lehetőségét.

Margrethe Vestager versenyjogi biztos akkor sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak nem a céggel, hanem egy gyakorlattal van problémája. Hangsúlyozta, hogy nyitva áll az ajtó a Gazprom előtt a védekezésre, engedmények felajánlására, miként arra is, hogy meggyőzze az EU versenyjogi hatóságát arról, hogy nincs igaza (a Gazprom válasza éppen erre igyekszik rámutatni).

Amennyiben az Európai Bizottság elmarasztalná az ügyben az orosz gázipari óriást, éves bevételének akár a 10 százalékára is megbírságolhatja. A Gazprom bevételei tavaly elérték a 356 milliárd dollárt. Ha azonban „peren kívül” sikerülne rendezni a vitát, akkor a cégnek nem kellene bűnhődnie múltbéli jogellenes magatartása miatt, csupán a gyakorlatán kellene változtatnia.

Brüsszel előzetes véleménye szerint – amire a még 2011-ben helyszíni razziákkal indult vizsgálat végén jutott – a Gazprom nyolc uniós tagállam – Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia – gázellátási piacán akadályozza a versenyt és visszaél piaci erőfölényével.

A Bizottság vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a Gazprom az érintett országok nagykereskedőivel és egyes ipari fogyasztóival aláírt gázszállítási megállapodásokban területi korlátozásokat alkalmazott, amelyek megtiltják a földgáz viszonteladását más uniós tagállamokba és a földgáz felhasználását egy adott területre korlátozzák. A cég más módszereket is latba vetett a gáz határokon átnyúló adás-vételének a korlátozására, arra kötelezve a nagykereskedőket, hogy a Gazprom előzetes beleegyezése nélkül ne exportálhassanak gázt más piacokra.

Miként a Bizottság megállapította, ezek a területi korlátozások az indokoltnál magasabb gázárakat eredményezhetnek és lehetővé tette a cég számára, hogy öt tagállamban, Bulgáriában, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban tisztességtelen árképzési gyakorlatot folytasson, a Gazprom tényleges költségeinél vagy referenciaárainál nagyságrendekkel magasabb árakat felszámolva a nagykereskedőknek.

Margrethe Vestager áprilisban a BruxInfo kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a magyar piacon nem számolt volna fel tisztességtelen árakat az orosz gázmonopólium, de az említett öt tagállam esetében volt a legkirívóbb ez a gyakorlat, és így a legkönnyebben is bizonyítható. Hozzátette, hogy a területi korlátozással kapcsolatos aggály a magyar piacra is érvényes.

A versenypolitikai biztos rámutatott, hogy a Bizottságnak önmagában semmi ellenvetése a Gazprom által a hosszú távú gázszállítási szerződésekben alkalmazott olajárakhoz kötött árindexálással szemben. Azt is megérti, hogy az árak országról-országra nem egységesek, hiszen a piacok eltérnek egymástól.

A problémát szerinte az jelenti, ahogy a Gazprom az olajárindexálást alkalmazta, indokolatlanul jóval magasabb árakat felszámolva egyes országoknak másokhoz képest. Annyira, hogy egyes tagállamoknak akár 40 százalékkal is többet kellett fizetniük ugyanazért a gázmennyiségért.

A testület szerint az orosz gázipari cég más módon is érvényesítette piaci erőfölényét, amikor a bulgáriai és lengyelországi gázszállításokat a gázszállítási infrastruktúrára vonatkozó kötelezettségvállalásokhoz kötötte a nagykereskedők részéről. A gázszállítást többek között a Gazprom által épített gázvezetékbe való beruházástól vagy a Gazprom gázvezeték feletti ellenőrzésének elfogadásától tették függővé.

A Bizottság hivatalosan 2012 augusztusában indította el a trösztellenes eljárást, amit az ukrán válság folyományaként egy ideig politikai okokból befagyasztott. Vestager biztos hangsúlyozta, hogy számára nem politikai kérdésről van szó, és egy cégnek akkor is be kell tartania az EU szabályait, ha abban – mint jelen esetben Oroszország – egy másik állam a többségi tulajdonos.

A Gazprom a kifogásolási nyilatkozatot követően közleményben tudatta, hogy megalapozatlannak tekinti az Európai Bizottság által emelt kifogásokat. A cég – mutatott rá a közlemény – szigorúan tartja magát valamennyi nemzetközi jogi normához és azoknak az országoknak a jogszabályaihoz, ahol üzleti tevékenységet folytat. A nyilatkozat leszögezi, hogy „a Gazprom Csoport európai piacon alkalmazott üzleti módszerei, a gáz árszabását is ideértve teljes összhangban vannak a más gáztermelők és exportőrök által követett sztenderdekkel”.

A Gazprom akkor azt az elvárását is megfogalmazta, hogy az Európai Bizottság és az Orosz Föderáció által korábban aláírt keretmegállapodással összhangban kormányközi (és nem közösségi) szinten keresnek majd megoldást a trösztellenes vizsgálat által jelzett problémákra.

Margrethe Vestager ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatóján jelezte, hogy az európai versenyhatóság nem kormányokkal, hanem üzleti vállalkozásokkal áll kapcsolatban, és ezen a módszeren nem tud és nem is kíván változtatni.