Ha munkát akarsz, ne legyél muzulmán
- Az Institute Montaigne legújabb elemzése szerint a francia vállalatok nagy része kifejezetten diszkriminatív módon viselkedik a muzulmán és a zsidó munkakeresőkkel szemben.
- Katolikusként dupla akkora eséllyel hívják vissza a pályázót, mint a muszlimok esetében.
- A „szabadság, egyenlőség, testvériség” hívószavak nem mindig játszanak szerepet a francia vállalatoknál.
- Megoldási lehetőség: újabb lépés az anonim életrajz felé?
Légy katolikus, s akkor nagyobb eséllyel kapsz munkát Franciaországba, derül ki a francia Institut Montaigne francia agytröszt legfrissebb elemzéséből, amelynek tárgya, hogy vajon befolyásolja-e a munkaadókat egy-egy jelentkező felekezeti hovatartozása.
Ezek szerint a „szabadság, egyenlőség, testvériség” hívószavak úgy néz ki, a francia vállalatoknál nem mindig játszanak szerepet, ha munkaerő-felvételről van szó. A kutatás ugyanis kimutatta, hogy ha valaki gyakorló keresztény, akkor dupla akkora eséllyel hívják vissza egy nyitott pozíció kapcsán, mint aki gyakorló muzulmánt (10,4 százalék a visszahívási arány a muzulmánok esetében, míg ez 20,8 százalék a keresztényeknél). Ha csak a férfiakat nézzük ez a különbség még szignifikánsabb, ugyanis míg egy gyakorló muzulmán férfinak 4,5 százalék az esélye, hogy visszahívják egy beküldött életrajz után, addig ez egy katolikus férfinál 17,9 százalék. Azonban a hívő zsidók is diszkriminációval kénytelenek szembenézni, igaz kisebb arányban, mint muzulmán társaik: náluk a 15,8 százalék a visszahívási arány.
A felmérést a párizsi Sorbonne Egyetem munkatársa, Marie-Anne Valfort végezte, aki 2013 és 2014 szeptembere között jelentkezett és küldött szét életrajzokat 6231 számviteli asszisztensi pozícióra szerte az országban. A felmérés során az életrajzokba az adatok kivétel nélkül megegyeztek, minden jelölt 1988-ban, Bejrútban született, s 2003-ban fejezte be a középiskolai tanulmányait Franciaországban, továbbá 2008-ban szerezte meg a könyvelői szakképzést szintén Franciaországban, ugyanannál a szakiskolánál. A jelölteknek csupán a neve – mely rendszerint utalt azok felekezeti hovatartozására, úgymint pl. Mohammed, Esther vagy Michael, – és neme különbözött, továbbá fel volt tüntetve felekezeti hovatartozása is.
A fenti eredményekből látható, hogy a muzulmánok jelentős mértékű diszkriminációnak vannak kitéve a munkaerőpiacon. A szerző véleménye szerint ez főként annak köszönhető, hogy a franciák nagy része sztereotípiákkal terhelt a muszlim férfiak iránt. „A franciák az iszlámmal a szélsőségeket és a nők sanyargatását és lenézését kapcsolják össze. Ez a két sztereotípia meglehetősen erősen diszkriminálja a muzulmán férfiakat, s a munkáltatók el akarják kerülni a munkahelyi engedetlenséget, és csökkenteni akarják a munkahelyi konfliktusok kockázatát.” - írja a Le Figaro.
A kutatást kiegészítették laikus profillal, ahol feltüntették ugyan, hogy az illető melyik felekezethez tartozik, de azzal a megjegyzéssel egészítették ki, hogy az illető az adott vallást nem gyakorolja. Ebben az esetben a muzulmánok (12,9 százalék) és a zsidók esélye megnőtt (16,9 százalék), hogy behívják őket egy munkahelyi interjúra. A katolikusok esetében azonban jelentős visszaesés volt kimutatható, ott csupán az elküldött életrajzok 16,1 százalékának az esetében történt visszahívás. Így az eredmény jól mutatja, hogy a férfiak között katolikus hívő férfi az, aki leginkább számíthat pozitív visszajelzésre egy-egy beadott életrajz után. A tanulmány készítője szerint az a tény, hogy a jelentkező személy katolikus, feltehetően a fegyelem zálogát jelenti munkáltatók számára.
A tanulmány jól mutatja, hogy esetleg egy úgynevezett anonim életrajznak lenne jövője. A kormányzat a május folyamán azonban elutasította azt a javaslatot, amely az anonim életrajzok általánossá tételét szerette volna elérni a munkaerőpiacon, tudható meg a L'Express hetilapból. A kormányzat ehelyett egy úgynevezett „akciócsoport" felállítását szorgalmazza, melynek célja, hogy az áldozatok közösen forduljanak egy-egy munkahelyi vagy munkaerő-piaci diszkrimináció esetén a bírósághoz. A Franciaországi Feketék Szervezetének elnöke, Louis-George Tin szerint az akciócsoportoknak négy előnyük van: pénzügyi (megosztódnak az ügyvédi költségek), pszichológiai (ugyanis a vállalat kevésbé tud nyomást gyakorolni pl. 200 főre, mint egyre), továbbá egy-egy ilyen esemény felkelti a sajtó figyelmét is, illetve a többszörös visszaélésekkel a bíróságon is hamarabb bizonyítható a diszkrimináció ténye. Egyelőre kérdéses ugyanakkor, hogy vajon a munkakeresők hogyan fogják megtalálni egymást a munkaerőpiacon annak érdekében, hogy közösen állítsanak fel akciócsoportot a diszkriminációt alkalmazó vállalattal szemben.