Lengyel választások: Éles jobbkanyarra készül Varsó

• Önállóan alakíthat kormányt a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt, 235 mandátummal fog rendelkezni a parlament 460 fős alsóházában
• Lengyelország új miniszterelnöke várhatóan Beata Szydlo, a PiS elnökhelyettese lesz
• A nemzetközi hitelminősítők közleményeikben máris nyomás alá vették Varsót: nem akarnak unorthodox lépéseket látni az új kormánytól.

A jobboldali Kukiz'15 mozgalomnak 42 képviselője lesz. A fő ellenzéki erővé vált jobbközép liberális Polgári Platform (PO) a voksok 24,09 százalékához és ennek nyomán 138 mandátumhoz jutott. Az eddigi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Lengyel Parasztpárt (PSL) 16 mandátummal fog rendelkezni, az újliberális Nowoczesna (Modern) pártnak 28 képviselője lesz. 1 mandátum a német kisebbségnek jut.

A PiS a 100 fős parlamenti felsőházban, a szenátusban is szilárd többséggel rendelkezik, a végeredmények szerint 61 mandátumot tudhat magáénak. A részvételi arány 50,92 százalékos volt.  Viszonylag magas - 2,53 százalékos - volt  ugyanakkoraz érvénytelen szavazatok aránya.

A lengyel alkotmány értelmében a vasárnapi választásokat követő 30 napon belül, vagyis legkésőbb november 24-ig kell megtartani az új parlament első ülését, melyen lemond a régi kormány. Ezt követően az államfő kormányfőjelöltet - ez esetben várhatóan Beata Szydlót, a PiS elnökhelyettesét - bíz meg az új kabinet összeállításával. Így november végére meg is alakulhat a PiS-kormány.

A sajtónak kedden nyilatkozó megválasztott PiS-képviselők a leendő kormány programjának egy-egy részletét ismertették. A TV Republika konzervatív hírtelevízió Krzysztof Czabanskit, a PAP hírügynökség volt igazgatóját idézte, aki kilátásba helyezte: pártja 2016 elején új médiatörvény-javaslatot terjeszt elő, mely alapján 2017 végéig átalakítják a közszolgálati rádiót és televíziót, egy Nemzeti Médiának nevezett projekt keretében. A közszolgálati média szolgáltatásait kizárólag az állami költségvetésből, valamint az eddigihez képest csökkentett és kötelező előfizetésből fedeznék. A lengyel közszolgálati média jelenleg több kereskedelmi társaságként működik.

Piotr Glinski szociológiaprofesszor, akit a PiS-kormány lehetséges miniszterelnök-helyetteseként emlegetnek, kedden az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban megerősítette: az új kabinet már a jövő év elejétől megadóztatná a bankokat és a nagy kereskedelmi cégeket, így összesen évi 6-7 milliárd zlotyval (mintegy 438-511 milliárd forinttal) bővülne Lengyelország költségvetése. A PiS továbbá - az általános forgalmi adó jobb behajthatóságát biztosító törvény keretében - 22 százalékosra csökkentené a legmagasabb - jelenleg 23 százalékos - ÁFA-kulcsot.

A PiS gazdasági programja feltételezi, hogy az új, illetve a  hatékonyabban behajtott adók többek között a családok nagyobb támogatását, az adómentes bevételi küszöb emelését, a kisvállalkozók adójának csökkentését teszik majd lehetővé.

Nemzetközi hitelminősítők nem szeretnének unorthodox lépéseket Varsótól

A nemzetközi hitelminősítő kedden Londonban ismertetett helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a választásokon győztes Jog és Igazságosság párt (PiS) szociális, adópolitikai és védelmi ígéreteivel járó megnövekedett kiadásokat csak részben fedezné az adóbeszedés hatékonyságának ugyancsak megígért javítása, és az egyes szektorokra kiróni tervezett új különadók.

A Fitch szerint a PiS választási ígéretei alapján számítani lehet "unortodox" gazdaságpolitikai intézkedésekre is.

A hitelminősítő szerint az, hogy 2016 elején a lengyel jegybank monetáris tanácsában nyolc jelenlegi tag megbízatása jár le, és júniusban új jegybanki kormányzót is kell választani, azt jelenti, hogy a jegybanki politikában a PiS elképzelései érvényesülnek majd. Mindazonáltal a kereskedelmi bankok vannak a leginkább kitéve a párt terveinek. Az eszközállomány-arányosan 0,39 százalékos potenciális új bankadó a bankrendszer szektorszintű idei eredményének 40 százalékát is elviheti, ami korlátozhatja bankok tőkeképzését és a reálgazdaság hitelellátását - áll a Fitch keddi elemzésében.

Az S&P közölte, hogy a jelenlegi pozitívról stabilra veheti vissza a hosszú és rövid lejáratú lengyel szuverén devizaadósság "A mínusz/A-2", valamint a hazai valutában kibocsátott államadósság "A/A-1" besorolásának kilátását, ha visszalépéseket tapasztal a költségvetési konszolidációban, a makrogazdasági irányításban vagy a monetáris politikában.

A Standard & Poor's londoni elemzői közölték: nem számolnak a PiS kiterjedt kiadásnövelő terveinek teljes körű végrehajtásával, mivel az adósságplafont és a kiadásokat korlátozó alkotmányos előírások erőteljes gazdaságpolitikai rögzítő elemek. A hitelminősítő véleménye szerint azonban a tervezett bevételnövelő intézkedések ezzel együtt sem lesznek feltétlenül elégségesek a magasabb kiadások fedezésére, és ez lassíthatja a költségvetési konszolidáció folyamatát.

Az S&P szerint egyes tervezett intézkedések a befektetői bizalmat is gyengíthetik, ami visszafoghatja a lengyel gazdaság jelenlegi robusztus teljesítményét.