Ettől talán nem borul majd lángba Izrael

• Szombat este John Kerry amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy megállapodás született a jeruzsálemi Templom-hegyről Jordánia és Izrael között. A hír hatására az erőszakhullám még nem csillapodott.
• A zsidó állam valószínűleg engedményeket tett a palesztinoknak a béke fenntartása érdekében, de erről hivatalosan még nem érkezett hír.
• Mahmúd Abbász palesztin vezető sem lehet boldog, nem sikerült ugyanis elérnie minden célját.

John Kerry, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere szombat este történelmi jelentőségű bejelentést tett Jordániában: közvetítése eredményeképpen Izrael és Jordánia megállapodásra jutott a jeruzsálemi Templom-hegy helyzetét illetően. Az egyezség, amely Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Abdulláh jordán király és Mahmúd Abbász palesztin elnök között jött létre amerikai segítséggel, egyelőre nem vetett véget az erőszakhullámnak az izraeli utcákon, de mindenképpen hatással lehet az izraeli és palesztin fél között az utóbbi hetekben rendkívül elmérgesedett légkörre.

A jordániai tárgyalásokat követően nem egy írásos megállapodást mutattak fel a felek, hanem John Kerry amerikai külügyminiszter szóban jelentette be az elért megegyezést. Így ez diplomáciailag és jogilag kevésbé bír kötőerővel, és a felek által többféleképpen értelmezhető. Kerry kicsit homályosan fogalmazott, nem pontos jogi nyelvet használt nyilatkozatában. Mahmúd Abbász palesztin elnök nem részese az egyezménynek, így a palesztin félre az nem bír kötelező érvénnyel. Ez a tény mindenképpen csökkenti az elért eredmény értékét.

A jordánok valószínűleg rábírták a zsidó államot a palesztinoknak tett kisebb engedmények megtételére. Ilyen engedmény lehetett a zsidó telepek építésének felfüggesztése, amellyel természetesen Abbász palesztin elnök nem éri be. Abbász úgy hagyta el a jordániai tárgyalásokat, hogy nem sikerült elérnie fontos követeléseit. Az egyik, hogy vizsgálóbizottság álljon fel a jeruzsálemi Templom-hegyen történt események kivizsgálására, a másik pedig, hogy Izrael fogadja el a 2000 előtti Templom-hegyre vonatkozó status quot, amely szerint izraeli biztonsági erők nem léphetnek a Templom-hegy területére, és a hívek életkora alapján nem lehetnek látogatási korlátozások.

Vajon melyik fél a legnagyobb nyertese a jordániai megállapodásnak? John Kerry amerikai külügyminiszter minden bizonnyal nyertesként tért haza: hazája továbbra is mint a legbefolyásosabb közel-keleti közvetítő lépett fel egy hetek óta tartó véres erőszakhullám megoldása érdekében, ezzel is megerősítve, hogy az Amerikai Egyesült Államok ma is komoly és megkerülhetetlen tényező a térségben. A jordán király szintén bizonyította, hogy felelősséget érez a közel-keleti politika iránt, amellyel jó pontokat szerzett Washingtonban. Ezenfelül Jordánia számára kiemelten fontos az al-Aksza mecset, az iszlám harmadik legszentebb helyének védelme, és a jordán kormány úgy kívánja magát feltüntetni mint a mecset legfőbb védelmezője.

Izrael és Jordánia megállapodott, hogy biztonsági kamerákat létesítenek a Templom-hegyen, amelyek folyamatosan működnének, és így rögzíthetik az erőszakos incidenseket. Ez Netanjahu izraeli miniszterelnök számára egyértelmű siker, mivel segíthet eloszlatni azokat a szerinte hamis vádakat, hogy Izrael politikája miatt az al-Aksza mecset veszélyben van. Izrael részére további komoly eredmény, hogy nem kell visszatérnie a 2000 előtti status quohoz, tehát Abbász palesztin elnök ezen követelése nem teljesült. Így az izraeli biztonsági erők helyreállíthatják a rendet a Templom-hegyen, amikor az imádkozó zsidókat veszély fenyegeti az alatta lévő Siratófalnál, továbbá a zsidó állam bevezethet látogatásra vonatkozó korlátozásokat a mecsetekben. Netanjahunak sikerült megakadályoznia, hogy a francia javaslatnak megfelelően nemzetközi megfigyelők érkezzenek a Templom-hegyre.

Mahmúd Abbász palesztin elnök John Kerry amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén "nemzetközi védelmet" kért a megszállt palesztin területeknek. Saeb Erekat a Palesztin Felszabadítási Szervezet főtitkára elmondta, hogy a nemzetközi védelemre azért van szükség, mert zsidó telepesek "terrorista cselekményeket" követnek el palesztinok ellen, Izrael jogellenes kivégzéseket hajt végre palesztinokkal szemben és feltételezett palesztin elkövetők otthonait semmisíti meg. Ennek ellenére nem pontosították, hogy mit értenek "nemzetközi védelmen". Abbász ellenzi az al-Aksza mecset területének felosztását zsidó és muszlim imádkozási helyekre meghatározott látogatási időszakokkal, amelyet egyébként a jordán király is elutasít. A palesztin elnök hangsúlyozta, hogy a palesztinok reményvesztettek, mérgesek, valamint függetlenségre és szabadságra vágynak. Csütörtökön úgy döntött Obama amerikai elnök, hogy csökkenti a Palesztin Hatóság részére folyósított segély mértékét a palesztinok által elkövetett erőszakos cselekmények és az Izrael-ellenes uszítás miatt.

A megállapodás egyik pontja a zsidó szélsőségesek körében nagy ellenállást válthat ki. A nem-muszlimok, azaz a zsidók nem imádkozhatnak a Templom-hegyen. Zsidó terroristák célja az al-Aksza mecset elpusztítása és a zsidók Templomának újbóli felépítése annak a helyén. Egyes izraeliek azzal is provokálták a palesztinokat, hogy imádkoztak a Templom-hegyen (mint például Uri Ariel miniszter is).

Másik oldalon a Hamász palesztin terrorszervezet érdeke, hogy a feszültség tovább fokozódjon és az elérje a harmadik palesztin felkelés, azaz intifáda szintjét. Az interneten is terjesztett Izrael-ellenes uszító propaganda, hogy a Netanjahu-kormány veszélyezteti az al-Aksza mecsetet olyan széles körben elterjedt, hogy nagyon nehéz lesz neki gátat szabni.

A szóbeli megállapodás alapvetően jó kompromisszumnak tekinthető, kérdés, hogy ennek hatására mikorra csillapodik a szeptember közepe óta tartó erőszak, és valóban elkerülhető lesz-e a harmadik intifáda. A megegyezés legfőbb célja, hogy csökkentse az izraeli és palesztin fél közötti feszültséget, amelynek középpontjában a Templom-hegy státusza áll. Izrael a bejelentés szerint ismét hitet tett a Templom-hegyre vonatkozó status quo mellett. A megállapodás az első lépés a párbeszéd újraélesztése felé tett úton, amely elvezethet a béketárgyalások újrakezdéséhez is, ha megvan hozzá a kellő politikai akarat mindkét fél részéről.