Az orosz gyémántipar a nyugati szankciók következő célpontja
Szakértői becslések szerint Oroszország éves szinten 4 milliárd dollár értékben exportál gyémántot, a befolyó összeg pedig segít az ukrajnai háború költségeinek finanszírozásában. Ezt a bevételi ágat csökkentené a G7 országok friss kezdeményezése.
Ebben a hónapban a világ hét legnagyobb fejlett gazdaságának, a G7-ek csoportjának tisztviselői várhatóan olyan intézkedéseken kezdenek el dolgozni, amelyek megnehezítik az orosz gyémántok eladását országaikban, ezzel próbálva csökkenteni Moszkva pénzügyi mozgásterét.
Bár az orosz nyers gyémánt export csak töredéke a nyersolaj és egyéb olajtermékek exportjának, a kezdeményezés alapja az, hogy a gyémántok eladásából származó bevételt Moszkva a háború finanszírozására fordíthatja, így pedig az orosz gyémántok úgynevezett „véres gyémántoknak” tekinthetőek.
A háborús övezetekben bányászott vagy felkelések finanszírozására használt gyémántok eladása már világszerte tilos, de Washington szeretné ezt a fogalmat a G7-országokban kiterjeszteni az államilag támogatott háborúk finanszírozására használt gyémántokra is.
A G7-ek által végrehajtott változtatások azonban nem csak Oroszországot érintenék, a gyémántiparban dolgozók szerint ez a tágabb értelemben vett gyémántipart is megfojthatná. India ebből a szempontból különösen veszélyeztetett, mivel a világ gyémántgyártásának több mint 90%-a itt zajlik, és az északnyugati partvidéken fekvő Surat az iparág fővárosa, ami részben a szibériai bányákból származó apró drágakövek megmunkálásával szerezte meg hírnevét.
Egy helyi csiszoló szerint az általa feldolgozott gyémántok mintegy háromnegyede Oroszországból, a világ legnagyobb gyémánttermelőjétől származik – bár ezt hivatalos dokumentumok nem igazolják, mindössze azon alapul, amit a viszonteladók mondanak neki. A kövek ugyanis nem rendelkeznek a származásukat azonosító papírokkal, így az orosz olajhoz hasonlóan könnyen „átcímkézhetők”.
Ezen a rendszeren változtatna most a G7. Az Egyesült Államok már korábban betiltotta az orosz gyémántok importját, de ennek valódi betartását éppen az eredetiségvizsgálat hiánya, az átcímkézés gátolja. Éppen ezért a G7-országok egy olyan nyomonkövethetőségi rendszert kívánnak létrehozni, ami megakadályozná az orosz gyémántok harmadik országokban történő átalakítását és újracímkézését, ezzel pedig a szankciók megkerülését.
Bár a teljes gyémántexport tilalma még nem került napirendre, a G7-országok Hirosimában rendezett idei csúcstalálkozóján csütörtökön megállapodtak a fent említett nyomonkövethetőségi rendszer megvalósításáról, Rishi Sunak brit miniszterelnök pedig a Downing Street tájékoztatása szerint pénteken közölte: a brit kormány az idén törvénytervezetet terjeszt be a londoni alsóházban az Oroszországból származó gyémánt, valamint a réz, az alumínimum és a nikkel importjának teljes tilalmáról.
A teljes cikk a Financial Times oldalán olvasható.
Forrás: FT / MTI