Bolívia: a többség nem támogatja Morales újraválasztását

• A bolíviaiak 52 százaléka az alkotmánymódosítással szemben foglal állást.
• Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy "saját személyes haszna érdekében" eszközölné az alaptörvény módosítását.
• Evo Morales 2006 óta a dél-amerikai ország elnöke, ezzel októberben rekordot döntött, és ő lett a leghosszabb ideig hatalmon lévő államfő Bolíviában.

Jövő év februárjában tartják majd azt az alkotmánymódosításról szóló népszavazást Bolíviában, amely legitimálná Evo Morales elnök egymást követő immár negyedszeri újraválasztásának lehetőségét a 2019. évi elnökválasztáson.

Több közvélemény-kutatás is kimutatta, hogy a választók többsége Morales újraválasztása ellen van, aki - 2006 óta tartó elnöksége folytán - az ország történetének leghosszab ideig hatalomban lévő elnöke lett. Bár ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy a különböző felmérésekből kapott adatok nem tükrözik kellő mértékben a valóságot, ugyanis a kérdéseket nem tehették fel közvetlen módon, annak érdekében, hogy elkerüljék a választási törvény által szabályozott előzetes szavazati szándék feltárására vonatkozó megkötéseket.

Az egyes cégek így igen eltérő eredményeket kaptak. Egy La Paz-i napilap által végzett kutatás szerint például a népesség 52 százaléka ellenzi az alkotmánymódosítást, 42 százalékuk támogatja, 5 százalék pedig tartózkodik. Egy másik, az ellenzék által végzett felmérés úgy találta, hogy további tíz százalék van a módosítás ellen, az Ipsos közvélemény-kutató intézet - amely a kormány számára legkedvezőbb eredményeket szokta közölni - szerint pedig a módosítást támogatók vannak többségben (49 százalék), az azt ellenző 39 százalékkal szemben, és 11 százalék tartózkodása mellett. Ilyen eredmények mellett pedig nehéz pontos következtetéseket levonni.

Az ellenzék egységesen a "nem"-re szavazók táborát szélesíti, és próbálja elválasztani a köztudatban az ország jelenlegi politikáinak és az elért eredmények jövőbeli folytonosságát Morales és alelnöke, Álvaro García Linera személyétől.

Santa Cruz kormányzója, Rubén Costas azzal vádolja a törvényhozást, hogy " csupán személyes haszonszerzés" céjából szavazták meg a jogszabály-módosítást, egy másik vezető ellenzéki politikus, Samuel Doria Medina pedig arra figyelmeztet, hogy ha Bolívia továbbra is "követi a Venezuelára jellemző folyamatos újraválasztások útját, akkor könnyen ugyanarra a sorsa is juthat".

Az őslakos származású baloldali politikus, Evo Morales mostani, harmadik mandátuma 2020-ban lejár, ám ha a februári 21-i népszavazáson elnyeri a többség támogatását, újra jelöltetheti magát a 2019 decemberi választásokon. Ellenkező esetben 2020 januárjában át kell adnia helyét utódjának, az államfői pozícióban eltöltött 14 év után.