Washington további terrortámadásoktól tart

• Az Iszlám állam videóüzenetben fenyegette meg azon országokat, melyek részt vesznek a területeit célzó légicsapásokban
• Az üzenetben Washingtont külön kiemelik, „esküszünk, hogy lecsapunk Amerika központjára, Washingtonra”
• Az Egyesült Államok vezetése további támadásokra számít
• A republikánusok megálljt parancsolnának a szír menekülteknek
• Obama nem akar amerikai katonákat bevetni a konfliktusban

A párizsi támadásokat az ISIS vállalta magára, amely terrorszervezet már régóta fejtörést okoz a nemzetközi közösségnek. Azzal, hogy Párizsban ekkora mértékű akciót vitt véghez, óriási sajtóvisszhangot keltett, azonban ahogy nő a hírneve, úgy nő az elkötelezett ellenségeinek a száma is.

„Nyolc testvérünk robbanóanyaggal és lőfegyverekkel felszerelkezve támadást intézett előre kitervelt célpontok ellen Franciaország fővárosának szívében” áll az Iszlám Állam által kiadott üzenetben. Célpontjaik között említették a Stade de France nemzeti stadiont, ahol aznap este Francois Hollande francia köztársasági elnök is jelen volt a francia-német barátságos futballmérkőzésen, a Bataclan nevű szórakozóhelyet, ahol „több száz bálványimádó gyűlt össze a romlottság ünneplésére”, illetve három egyéb helyszínt. Az ISIS, Iszlám Állam vagy Iraki és Levantei Iszlám Állam néven tevékenykedő terrorszervezet pénteki támadása az áldozatok számát tekintve Franciaország második világháborús, a náci Németország általi megszállása óta a legsúlyosabb csapásnak számít.

A közzétett videóban az Iszlám Állam minden olyan országot támadással fenyeget, mely részt vesz a területei ellen végrehajtott légicsapásokban. Üzenetükben külön kiemelték az Egyesült Államok fővárosát, Washingtont, mint lehetséges célpontot. Az üzenet nem sokkal azután látott napvilágot, hogy egy új amerikai elképzelés szerint az amerikai bombázók az ISIS nyersanyagkészletét kezdték célozni, és Kelet-Szíriában 116 nyersolajat szállító kamiont lőttek ki. A terrorszervezet nem először fenyegeti az Egyesült Államokat, már korábban is utalt az ország területén élő „magányos farkasokra”, akik készek csapást mérni közintézmények és egyéb forgalmas, sok áldozattal járó célpontok ellen. Ezeket az egyedül tevékenykedő elkövetőket nagyon nehéz kiszűrni, általában a közösségi oldalakon tett kijelentéseik alapján tudják lekövetni, majd megfigyelések után eldönteni, hogy fenyegetést jelentenek-e az ország számára.

A párizsi támadások következtében megemelték a biztonsági készültséget a Capitolium, az Egyesült Államok Kongresszusa, a szövetségi kormányzat törvényhozó ágának székhelye körül. A személyzetet és a képviselőket alapvető óvintézkedések megtételére buzdítják és óvatosságra intik, kérik, hogy használják a föld alatt meghúzódó alagutakat, melyek a Capitolium épületét a Fehér Házzal és a Kongresszus irodai épületeivel kötik össze. A Capitolium rendőrségi szolgálatának közleménye szerint az épületeket jelenleg nem éri különleges fenyegetés, de a környék központi jellege miatt „mindig vonzó célpont” lehet. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, John Brennan az ISIS által szervezett, további támadásokra figyelmeztet. Kiemelte, „a párizsi akciójuk nem egy egyszeri eset volt”. Elképzelése szerint a támadást hónapok alapos előkészületei előzték meg. „A terrorszervezet nem fogja az erőszakos cselekményeit a szír és iraki határokon belülre korlátozni” teszi hozzá.
 
Ezeket a kijelentéseket követően az államok kormányzóinak több mint fele (jelenleg 27), követte Alabama, Arkansas, Lousiana, Michigan és Texas példáját, mely államok kormányzói elsőként nyilatkoztak, hogy nem kívánnak szír menekülteket befogadni államukba. Az Obama adminisztráció szeptemberben jelentette be a tervet, miszerint a következő évben az Egyesült Államok 10.000 szír menekültet fogadna. A támadások fényében azonban megváltozott a közvélemény. Az emberek attól tartanak, hogy az érkező menekültek elfogadhatatlan mértékű biztonsági kockázatot jelentenek. John Cornyn texasi republikánus szenátor úgy véli, „itt az idő megálljt parancsolni (a szíreket betelepítő programnak), és megvizsgálni, hol tartunk most, és milyen kockázatokkal nézünk szembe”. Több képviselő, szenátor is a program felfüggesztését követeli, illetve, hogy Amerika üzenjen hadat az Iszlám Államnak. A Belbiztonsági és Kormányzati Ügyek Bizottságának republikánus elnöke, Ron Johnson ugyanakkor nem kívánja egyből beszüntetni a programot. Elképzelése szerint a jelentkezők közül a nőknek és a gyermekeknek kellene a lista élén helyet biztosítani. A demokraták közül is akadnak, akik egyetértenek a republikánusok javaslatával, az azonnali leállítással, azonban többségük kitart a program támogatása mellett. A pénteki események fényében a programban résztvevő szírek részletesebb átvilágítását, alaposabb elbírálási eljárást javasolnak. „Úgy vélem rendelkezünk egy bizonyos szintű humanitárius kötelezettséggel, amit nyitott szemmel, de teljesítenünk kell” nyilatkozta egy demokrata szenátor.

A párthovatartozás (republikánus/demokrata) és az extrémizmustól való félelem mértéke között megfigyelhető összefüggést mutatott ki a Pew Research Center 2015 júliusban végzett közvélemény kutatása. A felmérés eredménye szerint, a megkérdezett republikánusok 71 százaléka véli úgy, hogy az iszlám extrémizmus „komoly fenyegetést” jelent az Egyesült Államokban, míg a magukat demokratáknak vallók 45 százaléka vélekedik hasonlóan.

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke hétfőn elutasította az Iszlám Államot érintő amerikai politika újragondolásának szükségességét. Kijelentette, a szárazföldi csapatok bevetése a terrorszervezet ellen nem jelentene végső megoldást a problémára. „Nem azért, mert csapataink nem tudnának bevonulni Moszulba, Rakkába (az ISIS „fővárosa”) vagy Ramadiba és ideiglenesen megsemmisíteni az ottani egységeiket, hanem mert könnyen olyan helyzetben találjuk magunkat, amit tapasztalunk már” nyilatkozta Obama. Felhívta a figyelmet a helyi lakosság támogatásának, és az ideológiai extrémizmus elleni fellépési hajlandóságának fontosságára, hiszen ezek nélkül nem érhető el kedvező megoldás, hacsak „nem állunk készen ezen országok hosszabb idejű megszállására”. Obama már jelentős, több ezer fős egységekkel segíti az Iszlám Állam ellen küzdő szír csapatokat és iraki egységeket, azonban az amerikai egységek egyelőre csupán képzési és tanácsadói feladatokat látnak el, az elnök hajthatatlanul elutasítja az amerikai katonák bevetését a konfliktusban. A Pentagon kijelentette, kész fokozni az együttműködést Franciaországgal. A hétvége során Rakkát célző francia hadműveletek jelentős amerikai segítséggel valósultak meg, elsősorban hírszerzési és felderítési adatok megosztásával támogatták a francia akciót.

Obama döntéseit több republikánus képviselő is bírálja. Múlt héten Ben Carson, nyugalmazott idegsebész és a republikánus párt színeiben az elnökségért induló jelölt riporterek előtt kijelentette, jobb értesülésekkel rendelkezik arról, hogy mi történik jelenleg Szíriában, mint a Fehér Ház. Barack Obama úgy válaszolt, „Ha valaki azt gondolja, hogy jobb, felkészültebb tanácsadói vannak, mint neki, akkor találkozni szeretne velük”. Donald Trumpot, aki igen kemény kritikákat szokott megfogalmazni a Fehér Ház ellen, és kijelentéseit az elnök úgy kommentálta, túl elfoglalt ahhoz, hogy figyelemhajhász, a valóságtól távol álló kérdésekkel foglalkozzon.