Venezuela: sok izgalmat ígérnek a parlamenti választások
- December 6-án parlamenti választásokat rendeznek Venezuelában.
- Maduro elnök kormányon lévő Szocialista Pártja (Partido Socialista Unido de Venezuela, PSUV) jelenleg 99 hellyel, azaz többségi pozícióval, rendelkezik a 167 fős Nemzetgyűlésben.
- Az országban elharapódzó gazdasági és humanitárius válság hatására azonban a PSUV népszerűsége egyre nagyobb mértékben csökken, az ellenzékben lévő Demokratikus Egység (Mesa de la Unidad Democrática, MUD) javára.
- Bár Maduro elnöki pozíciója nincs veszélyben, de egy esetleges többségi pozíció jelentős hatalommal ruházná fel a MUD-ot.
A PSUV és elődje, a Hugo Chávez által támogatott, Ötödik Köztársaság Mozgalom (Movimiento V República, MVR) az elmúlt tizenöt év során folyamatosan uralta a Nemzetgyűlést. Ez a trend azonban most megszakadni látszik, mivel a közvélemény-kutatások mintegy 25 százalékos előnyt jeleznek a MUD számára.
A rendkívül szoros, 2013-as elnökválasztások megnyerése óta Maduro elnök népszerűsége folyamatosan esik. A jelenlegi elnökből sokak szerint hiányzik Chávez karizmatikus fellépése és a politikához való érzéke, ami komoly gazdasági problémákkal is kiegészül, úgy mint a majdnem 200 százalékos infláció. Az import több mint 40 százalékkal csökkent 2012 óta, így a magas árak ellenére sok a hiánycikk alapvető termékekből. Az elégedetlenséget a bűncselekmények magas száma és a nem megfelelő közellátás (áram és vízszolgáltatás, kórházi ellátás) is tovább növeli, ami 2014-ben kormány ellenes tüntetésekhez vezetett.
A kormány az Egyesült Államokat és az ellenzéket okolja Venezuela jelenlegi gazdasági helyzetéért. Továbbá nyomást gyakorol az Országos Választási Tanácsra (Consejo Nacional Electoral, CNE) és a Legfelsőbb Bíróságra annak érdekében, hogy javítsa pozícióját és megakadályozza néhány ellenzéki jelölt részvételét. Ezen kívül nem hosszabbította meg számos ellenzéki média műsorszórási engedélyét sem.
Maduro elnök szerint a 2015-ös parlamenti választás lesz a legnagyobb kihívás a kormány számára Chávez 1998-as elnökké választását követően. Az államfő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy bármilyen áron is („como sea”) de az „antiimperialista forradalom” győzedelmeskedni fog.
A kormány nem járult hozzá, hogy nemzetközi szervezetek, mint például az Amerikai Államok Szervezete (OAS) és az Európai Unió választási megfigyelőket küldjenek az országba, de elfogadta a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR) megfigyelőinek jelenlétét és limitált hozzáférését a Választási Tanács adataihoz. Mivel nem sikerült egyezségre jutniuk a feltételeket illetően, a brazil választási hatóság bejelentette, hogy Brazília nem fog részt venni az UNASUR missziójában.
Luis Amargo, az OAS Főtitkára arra kérte a Választási Tanácsot, hogy biztosítson szabad és tisztességes választásokat. Emellett a régió számos országa az Egyesült Államokkal együtt levélben kérte a venéz elnököt, hogy a nemzetközi megfigyelőkkel is működjön együtt.
Így összességében nem csak a válsztások végső kimenetele, hanem annak tisztasága is izgalmas kérdéseket vet fel.