Még távolabb került a palesztin-izraeli viszály rendezése

• A múlt év első három hónapja Izraelben a választási kampány jegyében telt.
• Végül Benjámin Netanjahu alakíthatott kormányt, immár negyedszer.
• Mélypontra jutott az amerikai-izraeli viszony.
• 2015-ben tovább erősödött Izraelnek a megoldatlan palesztin-izraeli viszály miatti diplomáciai elszigetelődése.

A tavaly márciusban megalakult új jobboldali-vallásos izraeli kormány, majd az ősszel megkezdődött palesztin erőszakhullám nyomán 2015-ben még távolabbra került a térség egyik sok évtizedes, akut kérdésének, a palesztin-izraeli viszálynak a rendezése.

A kapcsolatok elmérgesedését jelzi, hogy tavaly januárban a Palesztin Hatóság benyújtotta az ENSZ-ben csatlakozási kérelmét a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz, mert felvétele révén jogot kaphat arra, hogy háborús bűnök vádjával eljárást kezdeményezzen Izrael ellen.

Izrael válaszul felfüggesztette a Palesztin Hatóságnak járó, Izrael által begyűjtött vám- és adóbevételek folyósítását.

A múlt év első három hónapja Izraelben a választási kampány jegyében telt. Január közepétől az ellenzéki szociáldemokrata-centrista Munkapártot és Cipi Livni Tnua  (Mozgalom) pártját ötvöző, Cionista tábor nevű új választási lista hol fej-fej melletti szoros eredményekkel behozta, hol megelőzte a jobbközép kormányzó Likud pártot a közvélemény-kutatási adatok szerint. A márciusi parlamenti választáson összesen huszonhat párt indult - köztük Kalóz és Zöld levél nevű politikai szervezetek -, de végül csak tíz tömörülés jutott be a kneszetbe. A voksoláson az előzetes közvélemény-kutatási adatokra rácáfolva meglepetésszerű győzelmet aratott a kormányzó Likud párt, amivel eldőlt: megint Benjámin Netanjahu alakíthat kormányt, immár negyedszer.

Előzőleg, még március elején mélypontra jutott az amerikai-izraeli viszony. Barack Obama amerikai elnök nem fogadta az Egyesült Államokba látogató izraeli kormányfőt, miután Benjámin Netanjahu sem a Fehér Házzal, sem a külügyminisztériummal, sem a törvényhozás demokrata párti tagjaival nem egyeztetett meghívás révén beszédet mondott az amerikai kongresszusban és szót emelt az iráni atomprogram körüli vitát rendezni hivatott egyezmény - akkor még csak tervezett - megkötése ellen.

Netanjahu március végén jóváhagyta Móse Jaalon védelmi miniszter, a hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat együttes javaslatát, hogy ismét utalják át a Palesztin Hatóságnak az utóbbi hónapokban számukra beszedett, és  az év eleje óta  "büntetésből" visszatartott vámjövedelmeiket.

Április elsején hatályba lépett a Palesztin Hatóság csatlakozása a háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények ügyében eljáró, hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), és ezzel megnyílt a jogi  lehetőség a palesztin területeken elkövetett súlyos jogsértések kivizsgálása és elbírálása előtt, amelyekkel a Palesztin Hatóság vádolja Izraelt. Jeruzsálem politikailag motiváltnak és cinikusnak minősítette a csatlakozást.

Május közepén, az ország történetének leghosszabb kormányalakítási időszaka után Netanjahu bemutatta új jobboldali-vallásos pártokból álló kormánykoalíciójának minisztereit. Az új kabinet csak egyfős többséggel rendelkezik a kneszetben, a százhúszból mindössze hatvanegy honatya állt a koalíció mögé: a Likud, a centrista Kulánu (Mindannyian), a jobboldali Bájt Hajehudi, az askenázi ultraortodox Tóra Zsidósága párt, s a keleti, arab országokból származó zsidók ultraortodox Sasz pártjának politikusai.

Július végén valószínűleg szélsőséges zsidó terroristák gyújtóbombát dobtak Ciszjordániában egy palesztin család lakóházára, s a lángok közt, illetve sérülései miatt később meghalt a két szülő és kétéves gyermekük, négyéves másik fiukat pedig súlyos égési sérülésekkel még decemberben is egy izraeli kórházban kezelték. A rendőrség decemberben elfogta a bűntett gyanúsítottjait, de az év végéig nem sikerült elég bizonyítékot szerezniük a sikeres vádemeléshez.

2015-ben tovább erősödött Izraelnek a megoldatlan palesztin-izraeli viszály miatti diplomáciai elszigetelődése. Az év során főként a nyugati országokban megerősödött az Izrael elleni nemzetközi bojkottmozgalom, amely a zsidó államban gyártott termékek elutasításával próbál nyomást gyakorolni Jeruzsálemre a palesztinoknak tett engedmények érdekében. Szeptember közepén az Európai Parlament az 1967-ben elfoglalt palesztin területekről származó izraeli termékek címkézésének támogatásáról döntött, amit Izraelben mind a jobb-, mind a baloldali pártok elítéltek és károsnak neveztek.

Szeptember közepén megkezdődtek, majd heteken át mindennaposak voltak az összecsapások a palesztin fiatalok és az izraeli biztonsági alakulatok között a jeruzsálemi Mecsetek terén. Ezzel megkezdődött a hullámzó intenzitással az év végéig tartó erőszakhullám, palesztin fiatalok, gyakran tizenévesek napi rendszerességgel gyakran halálos kimenetelű erőszakos tüntetéseket tartottak, szándékos gázolásokat, valamint sorozatos késeléses merényleteket hajtottak végre.

A támadások kiváltó oka a palesztin hivatalos és közösségi médiában megjelent azon feltételezés volt, hogy az izraeli kormány megpróbálja megváltoztatni a látogatási rendet a Jeruzsálem óvárosában található Mecsetek terén. Izrael szerint az erőszakcselekményeket palesztin vezetők nyilatkozatai is szítják, míg palesztin források szerint a támadások hátterében az elkeseredettség áll, hogy elveszni látják a reményt egy önálló palesztin állam létrejöttére.

December közepén öt év után Izrael és Törökország képviselői megegyeztek a kapcsolatok normalizálásának elveiről, és ezzel véget ért a Mavi Marmara hajón 2010 májusában történt incidens miatt kialakult súlyos feszültség a két ország között.

2015-ben is számos alkalommal indultak rakétatámadások Izrael ellen a Gázai övezetből, melyeket izraeli válaszcsapások követtek, de az előző évekhez - és különösen a Gázai övezetet kormányzó Hamász radikális iszlamista szervezet elleni 2014-es hadművelethez - képest viszonylag nyugodt volt a helyzet az övezettel szomszédos izraeli területeken.