A korrupció is hátráltatja a latin-amerikai növekedést
Szakértők szerint az egész régió fejlődését gátolja a Latin-Amerikában több országban is komoly kihívást jelentő korrupció. A jelenleg legismertebb példa minden bizonnyal Brazília: a hatalmas állami olajvállalat, a Petrobras körül kirobbant korrupciós botránytól több mint egy éve hangos a világsajtó. A Brazíliával foglalkozó szakértők szerint a Petrobras körüli problémák az egész országra kivetíthető politikai, társadalmi és gazdasági gondokat modellezik, azok tökéletes vállalati szintű leképezései.
A Transparency International által kidolgozott korrupció érzékelési index alapján felállított rangsorban Brazília a 76. helyet foglalja el a 175 országot tömörítő listán, míg a São Paulo Szövetségi Állam Ipari Szövetségének (FIESP) felmérése szerint a korrupció évente a GDP 1,4-2,3 százalékának megfelelő összegbe kerül Brazíliának. A Petrobras-botránnyal összefüggésbe hozható további nagyvállalatok (pl. Odebrecht) és az állami olajvállalat együttesen a brazil GDP 10-20 százalékát termelik meg, ennek fényében pedig nyilvánvalóvá válik, hogy a korrupciós botrány milyen negatívan befolyásolja az egész brazil gazdaságot.
Brazílián túl
Chilében egy, az elnök, Michelle Bachelet fiát és menyét érintő ügy rázta meg az amúgy korrupciótól mentesnek hitt országot, Peruban pedig egyre több kérdés merül fel Keiko Fujimori elnökválasztási kampánya során, ugyanis Keiko annak az Alberto Fujimorinak a lánya, aki a világ legkorruptabb elnökeinek listáján szerepel.
Szintén Peruban megerősítést nyert, hogy César Acuña - aki kongresszusi képviselő volt 2006 és 2014 között, valamint elnökjelölt - számos alkalommal plagizált mesterdiplomája, valamint a madridi Complutense Egyetemen szerzett doktori disszertációja megírásakor.
Tavaly októberben a Limában tartott közös Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Világbank (WB) ülés alkalmával Jim Yong Kim WB-elnök kifejtette: "a kormányokon belüli korrupció megfosztja a szegényeket a kitörési lehetőségektől és az esélyegyenlőségtől".
Miért toleránsak az emberek mégis a korrupcióval szemben?
A válasz a társadalmi szerkezet felépítésében keresendő, amely tekintetében Latin-Amerika nem tartozik a világ élvonalába. Ebben a régióban az egyik legnagyobb az egyenlőtlenség, és ugyan csökkentették a szegénység mértékét, de a társadalmi rétegek közötti szakadék tovább nőtt.
Ugyancsak Jim Yong Kim fogalmazta meg azt, hogy mindez a növekedést akadályozza, ugyanakkor melegágya lehet a korrupciónak. Ha olyan társadalomban él az ember, ahol az egyik jogai nem érnek ugyanannyit, mint egy másik emberé, elég nagy a valószínűsége a törvény megkerülésének. Latin-Amerikában ez egy módja az egyenlőtlenség csökkentésének és az igazságtalansággal való szembenállásnak. E logika mentén a szegény a túlélés miatt szegi meg a törvényt, míg a gazdag az előjogainak védelme érdekében.
A korrupció megfosztja a társadalmat a rendesen működő egészségügyi, oktatási rendszertől, infrastruktúrától, ezzel magától a fejlődéstől. Ahogyan az El País cikke fogalmaz: "kifoszt téged, kifoszt mindenkit".