Tusk először lát esélyt a konszenzusra a migrációs válságban

• A migrációs válság kezdete óta először látja európai konszenzus kialakulását Donald Tusk.
• Az Európai Tanács elnöke a hétfői válságtanácskozásokon a nyugat-balkáni menekültútvonal bezáródására, az EU-török együttműködésben érdemi előrelépésre és Görögország tehermentesítése érdekében a menekültek gyorsított ütemű áthelyezésére számít.

„A migrációs válság kezdete óta először látom európai konszenzus kialakulásának jeleit” – ütött meg optimista hangot az EU állam- és kormányfőit a hétfői EU-török csúcsra, majd az azt követő uniós válságtanácskozásra invitáló levelében az Európai Tanács elnöke.

Donald Tusk – aki a héten Ausztriától Törökországig nyakába vette a nyugat-balkáni menekültútvonal mentén elhelyezkedő országokat – az egyhetes turné után úgy látja, hogy még soha nem voltak ilyen kedvezőek a krízis kezdete óta az EU-n belüli közmegegyezés esélyei.

A korábbi lengyel miniszterelnök a válságkezelési stratégia mindhárom frontján kedvező változásokról és pozitív várakozásairól számolt be a tagállami vezetőknek. Először is, Tusk szerint a nem uniós tagokat is beleértve a nyugat-balkáni útvonal mentén fekvő országok mindegyike kész visszatérni a schengeni határkódex és más közös uniós szabályok és döntések teljes körű alkalmazásához. Ez szerinte a migránsok egyik országból a másikba történő „átömlesztésére” irányuló politika végét is fogja jelenteni.

„Ez nem fogja megoldani a válságot, de az európai konszenzus szükséges előfeltétele. Hétfőn mindenkinek meg kell erősítenie ezt a megközelítést. Ezáltal le fogjuk zárni a nyugat-balkáni útvonalat, ami a migránsok első számú belépési pontja volt, 880 ezer fővel 2015-ben, és 128 ezer fővel 2016 első két hónapjában” – szögezte le az Európai Tanács elnöke.

Az EiT elnöke mindezt Schengennel hozta összefüggésbe, ami közvetve annak beismerése lehet, hogy amennyiben a nyugat-balkáni útvonal (praktikusan a macedón határ) bezáródik, Görögország alkalmatlansága a schengeni külső határ őrzésére sem igazán probléma többé.

A második front a tavaly novemberben elfogadott EU-török akcióterv végrehajtása, de mindenekelőtt a Törökországból érkező menekültek és migránsok számának érdemi csökkentése. Tusk szerint Ahmet Davutoglu, török miniszterelnökkel tartott pénteki megbeszélésén egyetértettek abban, hogy a cselekvési terv több területén is ígéretesen alakul a helyzet. Az illegális belépések száma azonban még mindig túl magas.

A felek egyetértettek abban, hogy a nemzetközi védelemre nem jogosult migránsok nagyszabású és gyors visszaküldése Törökországba alkalmas lehet a migrációs hullám csökkentésére. „A politikai akarat adott, de ez logisztikai kihívást jelent, amiben támogatnunk kell Görögországot” – jegyezte meg a politikus. Tusk szerint Davutoglu Törökország készségét jelezte valamennyi a török felségvizeken megállított migráns visszafogadására.

„Azt szeretném, ha hétfőn Davutoglu miniszterelnökkel együtt megvitatnánk a migráció terén és azon túl való együttműködésünket és konkrét lépéseket hagynánk jóvá a cselekvési terv végrehajtására” – közölte az uniós vezető.

Tusk a humanitárius segítségnyújtás fokozását nevezte a harmadik teendőnek, különösen Görögország esetében. „Ahogy kollégánk, Ciprasz miniszterelnök mondta, nem szabad megengedni, hogy Görögország a lelkek lerakatává váljék. Azt szeretném, hogy hétfőn a gyorsított ütemű áthelyezést is beleértve minden mozgósítható uniós eszközt felhasználjunk a humanitárius következmények gyors és hatékony kezelésére” – hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke, idesorolva a Bizottság minapi javaslatát egy 700 millió euró összegű új szükséghelyzeti segélyalap létrehozásáról.