Terrorizmus: szigorúbb biztonsági ellenőrzések jöhetnek a reptereken

• Az EU-tagállamok közötti bizalom hiánya továbbra is hátráltatja a hírszerzési információk megosztását és így a terrorizmus elleni hatékony fellépést – mutatott rá a véres brüsszeli merényletek után az EU belügyi biztosa.
• A tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei csütörtökön rendkívüli ülést tartanak a helyzet áttekintésére.

A tagállamok közötti bizalom- és együttműködés hiányát, illetve mindig nem kellő mértékét bírálta szerdán Dmitrisz Avramopulosz, az EU bel- és menekültügyi biztosa egy nappal a minimum 32 emberéletet követelő brüsszeli terrortámadások után.

Az EU28-ak bel- és igazságügyi miniszterei csütörtökön rendkívüli tanácsülést tartanak Brüsszelben, hogy áttekintsék a terrorizmus elleni harc jegyében eddig meghozott intézkedések végrehajtását, és esetleges további lépéseket mérlegeljenek. A brüsszeli repülőtér elleni terrortámadás egyik közvetlen folyományaként EU-szakértők a moszkvai repülőtéren 2011 óta, és a 2004 márciusi madridi vonatrobbantás után a spanyol vasútállomásokon bevezetett biztonsági intézkedések európai szintű alkalmazására készülnek javaslatot tenni – értesült bizottsági forrásból az Euractiv.

A moszkvai (domogyedovói) repülőtéren 2011-ben végrehajtott öngyilkos robbantás óta az utasok csak a csomagok átvilágítása után léphetnek a repülőtér területére. Spanyolországban pedig megnövelték a vasúti pályaudvarokon a biztonsági szakemberek létszámát. Hasonló intézkedések a jövőben az EU-ban is általánossá válhatnak.

Dmitrisz Avramopulosz szerint a csütörtöki rendkívüli minisztertanács alkalmat kínál majd arra, hogy fokozzák a nyomást a terrorizmus elleni együttműködésben vonakodó tagállamokra. A görög nemzetiségű biztos ugyanakkor újságírói kérdésre nem volt hajlandó megnevezni azokat a tagállamokat, amelyek szerinte elmaradnak a közösen meghozott döntések végrehajtásával.

A belügyi biztos szavai ugyanakkor egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a szép szavak ellenére messze nem kielégítő a helyzet a tavaly januári, majd novemberi terrorakciók után közösen hozott döntések végrehajtása terén. „Hiányosságok tapasztalhatók a tavaly a Bizottság által javasolt európai belbiztonsági stratégia végrehajtásában. A tagállamoknak meg kell tanulniuk jobban bízni egymásban” – szögezte le a Bizottság görög tagja.

Mind ő, mind később a francia miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, hogy ha a tagállamok elfogadtak és végrehajtottak volna mindent, amit a testület javasolt, akkor most hatékonyabban tudnának megbirkózni a terrorista fenyegetés jelentette kihívással.

Brüsszel frusztrációjára több a tavalyi párizsi terrorcselekmények után azon melegében meghozott döntés, majd javaslat elfogadása is várat magára. Ezek közül kiemelkedik az európai utasnyilvántartási-rendszer (PNR) létrehozása, ami megkönnyítené a Szíriába távozott külföldi harcosok mozgásának nyomon követését. A kormányok most ujjal mutatnak az Európai Parlamentre, amely késlekedik a jogszabály megszavazásával. Manuel Valls, francia kormányfő reményének adott hangot, hogy az EP áprilisban végre teljesíteni fogja házi feladatát.

A PNR mellett a lőfegyverek és robbanóanyagok EU-n belüli exportjára, illetve hatástalanításukra előterjesztett irányelv módosítása is napirenden van már egy ideje. De a tagállamok készségén is van még javítanivaló, hogy a hágai székhelyű Europolon keresztül fokozott mértékben megosszák egymással a hírszerzési információjukat. Juncker megemlítette még a közös európai határ-és parti őrség felállítására előterjesztett javaslatot, amiről elvileg június végéig kellene megállapodniuk a jogalkotóknak.

Manuel Valls szerint ezek az intézkedések egyetlen európai biztonsági paktummá állnak össze, míg Juncker bizottsági elnök európai biztonsági unióról beszélt. A francia kormányfő részben a brit kilépésről tartandó referendumra utalva fontosnak nevezte a képzelőerőt, jelesül azt, hogy a tagállamok adott esetben egyes területeken kisebb csoportokban haladjanak előre az integrációban.

Valls ezúttal is megismételte, hogy „Európa háborút visel, miután hadat üzentek neki”.

Avramopulosz ismételten leszögezte, hogy nem Schengen a probléma, üzenve azoknak, akik a brüsszeli terrortámadásokat követően megszüntetnék a belső határellenőrzés-mentes övezetet, visszaállítva az ellenőrzést a tagállami határokon. Hozzátette ugyanakkor, hogy Schengen megmaradásának a feltétele a külső határok védelmének megerősítése, ami viszont feltételezi a határőrségről szóló csomag elfogadását.