Válaszolni fog Brüsszelnek a lengyel kormány

• Lengyelország, ahogy az Európai Bizottság is, kezelni akarja a lengyel alkotmánybíróság helyzetét, de saját megoldásokat terjeszt elő.
• Így kommentálta Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes azt a fejleményt, hogy az Európai Bizottság szerdán elfogadta a lengyel jogállamiságról szóló, bíráló véleményét.
• Szymanski hangsúlyozta: a lengyel kormány "az állam iránt érzett felelősségtudatból", nem pedig a nemzetközi intézmények tanácsai miatt akarja megoldani az alkotmánybíróság körüli válságot.

Lengyelország, ahogy az Európai Bizottság is, kezelni akarja a lengyel alkotmánybíróság helyzetét, de saját megoldásokat terjeszt elő - kommentálta Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes azt a fejleményt, hogy az Európai Bizottság szerdán elfogadta a lengyel jogállamiságról szóló, bíráló véleményét.

Szymanski hangsúlyozta: a lengyel kormány "az állam iránt érzett felelősségtudatból", nem pedig a nemzetközi intézmények tanácsai miatt akarja megoldani az alkotmánybíróság körüli válságot.

Elmondta: a kabinet ismeri a bizalmas vélemény tartalmát, minthogy hetek óta folyamatos kapcsolatban van a brüsszeli bizottsággal. "A ma átadott írásos változat nem hoz semmi újat" - mondta Szymanski. Hangsúlyozta: Beata Szydlo kabinetje "kész a válságkezelő forgatókönyvekről konzultálni, ez viszont nem jelenti azt, hogy minden egyes megoldásba beleegyezhet".

A bizottsági állásfoglásra a lengyel államfői hivatal is reagált rövid, a PAP hírügynökségnek átadott közleményben. Eszerint Andrzej Duda elnök - bár egyelőre nem fűz észrevételeket a bizalmas tartalmú dokumentumhoz - abban bízik, hogy az alkotmánybíróság körüli vitát a lengyel parlamenti pártok közötti kompromisszum keretében sikerül megoldani.

A párbeszéd folytatására és a belpolitikai kompromisszumra való nyitottságot fejezte ki Beata Mazurek, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője. "Folytatni fogjuk a párbeszédet, nemcsak a saját javaslatainkon dolgozunk, hanem minden, a szejmben előterjesztett projekten" - mondta.

A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) elnöke, Grzegorz Schetyna úgy értékelte: Brüsszelből "egy rossz jelzés érkezett". Arra hívta fel a PiS elnökét, Jaroslaw Kaczynskit, hogy "változtasson az Európai Bizottság iránti hozzáállásán, valamint a lengyel jogállamisághoz, a joghoz és az alkotmányhoz való viszonyulásán", különben Lengyelország "a Bizottság kellemetlen lépéseinek tárgyává válik".

A szintén ellenzéki Nowoczesna (Modern) párt elnöke, Ryszard Petru úgy vélte: Lengyelország "nagyon éles konfliktusba keveredik az Európai Unióval". Szerinte az EB hamarosan szavazni is fog a Lengyelország ellen kivetendő szankciókról. "A PiS pedig talán Orbán Viktor védelmére számít" - jegyezte meg, utalva a magyar miniszterelnök korábbi nyilatkozatára, miszerint Magyarország nem fog támogatni semmilyen Lengyelországgal szembeni szankciót.

Az említett szavazás az EU történetében eddig nem alkalmazott jogállamisági mechanizmus harmadik szakasza végén lehetséges, végső esetben akár Lengyelország szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatná.