Kihallgatás elé nézhet a WikiLeaks-botrány főhőse

• Julian Assange 2006-ban hozta létre a WikiLeaks nevű nemzetközi szervezetet, ami anonim forrásból származó, kiszivárogtatott kormányzati és diplomáciai dokumentumokat tesz közzé az interneten.

• Az anyagok között az USA afganisztáni és iraki háborújával kapcsolatos titkos katonai és politikai jelentések is nagy számban kerültek fel a világhálóra, ami óriási visszhangot eredményezett. Ennek következtében 2010-ben az USA bűnügyi vizsgálatot indított a WikiLeaks és Assange ellen.

• A svéd hatóságok még ugyanabban az évben szexuális bántalmazás gyanúja miatt akarták kihallgatni az ausztrál újságírót, aki válaszul a londoni ecuadori nagykövetséghez fordult menedékjogért attót tartva, hogy Svédország kiadja majd az Egyesült Államoknak.

• Ecuador elfogadta Assange kérelmét, így a WikiLeaks főszerkesztője 2012 óta a nagykövetségen tartózkodik.

Ecuador és Svédország több hónapnyi egyeztetés után a napokban kétoldalú megállapodást kötött miszerint lehetséges, hogy Julian Assange már régóta esedékes kihallgatására Londonban az ecuadori nagykövetségen kerül majd sor.

A tárgyalások idén júniusban kezdődtek Xavier Lasso, ecuadori külügyminiszter és Anna-Carin Svensson, a svéd Igazságügyi Minisztérium külügyi osztályának vezetője között. Az ecuadori politikus szerint az aláírt megállapodás „az elkövetkező napokban” fog hatályba lépni. Assange svéd jogi képviselője, Per Samuelson nyilatkozata alpján Svédországnak még formálisan is jóvá kell hagynia az egyezséget, ami valószínűleg csütörtökön fog megtörténni. A megállapodás életbe lépése jelentheti a folyamat utolsó lépcsőjét.

Assange ellen két svéd származású nő tett feljelentést 2010-ben, szexuális bántalmazás vádjával, ám mivel kihallgatásra mindeddig nem került sor, a bíróság nem tudott eljárást indítani ellene. Augusztusban a vádak egy részét az időkorlát miatt ejtették, ugyanakkor az erőszak gyanúja még mindig fennáll. Az ausztrál származású férfi tagadta, hogy érintett lenne az ügyben.

A brit hatóságok többször is elítélték Ecuadort amiért az menedéket bíztosít a WikiLeaks „atyjának”, mert szerintük e lépésével az ország akadályozza az igazságszolgáltatást. A Scotland Yard rendőrei egészen októberig, napi huszonnégy órában jelen voltak a nagykövetség előtt. Az események kapcsán pedig ismét megerősítették, hogy elfogják Assange-t, amint elhagyja az épületet.

Baltazar Garzon, Assange jogi védelmi csoportjának egyik tagja így értékelte a helyzetet a BBC-nek adott interjúja során: „Julian Assange jogait mind Svédországnak, mind pedig az Egyesült Királyságnak tiszteletben kell tartania. Ezek az országok eddig ennek nem tettek eleget. Julian Assange egyetlen követelése az alapvető jogainak elismerése és tiszteletben tartása, az Ecuador által nyújtott menedékjogot is beleértve.”