Новости за 27.07.2017

„A mai tudásunk a múltra építkezik, ha akarjuk, ha nem. A múltból jönnek azok a vívmányok, melyek miatt ma nem barlangban élünk” – mondta Terei György régész, akivel Kiss Emőke, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa készített interjút a Kincsek a város alatt c. régészeti kiállítás kapcsán.

Milyen volt balkezesnek lenni a középkorban? Furcsán néztek-e a balkezes emberekre, vagy úgy vélték, különleges adottság birtokosai? A 9. században az egyik legelső arab prózaíró, Abu Uszmán Amr ibn Bahr al-Dzsáhiz vizsgálta meg a kérdést.

Hetvenhárom éve, 1944. július 26-án halt meg a dél-afrikai Johannesburgban Reza Pahlavi iráni sah, a Pahlavi-dinasztia megalapítója, aki önkényuralmi eszközökkel uralkodott, de modernizálta országát.

Manapság már korántsem láthatjuk olyan szemmel a fagyos déli kontinenst (amelyről néhány hete egy Pest megyényi terület vált le, májusban pedig zöldellni kezdett), mint Herbert Ponting brit fotográfus, aki a 20. század hajnalán, évtizedekkel azelőtt készíthetett képeket az Antarktiszról, hogy a klímaváltozás szele elérte volna azt.

Gabonamaradványokat találtak egy Alpokból származó bronzkori ételdobozban: a jénai Max Planck Intézet szerint a 4000 éves kerek fadobozban olyan anyagokra leltek, amelyek ma a teljes kiőrlésű kenyerekben találhatók meg.

Ötven éve, 1967. július 26-án halt meg Füst Milán Kossuth-díjas író, költő, drámaíró és esztéta. Mélyen szkeptikus alkat, aki képzelete valóságát tekintette írói közegének. Schöpflin Aladár írta róla: “Erős, független költői egyéniség, nem hasonlít senkihez, egyedül áll a világban…”

Száznegyven éve, 1877. július 27-én született Pozsonyban a zongoraművészként, zeneszerzőként, karmesterként és zongorapedagógusként is maradandót alkotó Dohnányi Ernő. Sajnálatos, hogy zongoraművészi és karmesteri nagyságát alig őrzi életének legfényesebb időszakából származó hangfelvétel.