Новости за 25.05.2018

Manapság, mikor munka közben egy vagy több kávé elfogyasztásával serkentjük magunkat, nem igen gondolunk bele abba, hogy az italnak igen komoly kultúrtörténeti előélete van. Az Észak-Afrikában, majd a Közel-Keleten elterjedt szokás ma is az ottani mindennapok része, ám a kávézás, amely később Európát is meghódította, korántsem aratott osztatlan sikert.

Az 1.-től az 5. századig Nagy-Britannia jelentős része a Római Birodalom része volt, de a 3. század végén körülbelül tíz évre függetlenné vált. A Római Birodalom természetesen aligha hasonlítható össze az Európai Unióval, azonban érdekes gondolat az első Brexitként gondolni Carausius uralmára.

Kísérteties látvány volt. 1886 októberében Új-Zéland Frankton Junction nevű városának mészárostelepe mellett néhány munkás egy, csontig letisztított juhot talált. Néhányan váltig állították, hogy láttak egy különös teremtményt, amely a kampóról leemelte a feldolgozásra váró tetemet, elfogyasztotta a húsát, majd távozott.

Az eredmények szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtökön azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét. Pákh Imre, a kép tulajdonosa szerint „a döntés bizonyítja, hogy jogállamban élünk, a Golgotát illetően visszaállt a történelmi igazság”.

„Ez egy szép történet lesz, ma jól fogok viselkedni. Nem fogom sértegetni a kollégáimat és egyszer sem fogom említeni, hogy milyen jó munkát végzek” – írta emlékirataiban Robert Capa. Nyolc órával és harminc kilométerrel később, pontosan 64 éve hunyt el a világ legnagyobb háborús fotósa.

Mielőtt a pestiek kirándulóhelyévé vált volna, a mai Városliget területe évszázadokig kiváló vadászterületnek számított. Halak, vízimadarak kisebb emlősök éltek a nagyvadak – bölények, szarvasok, vaddisznók – társaságában. A Duna–Tisza köze mindenféle vadon élő állata megfordult errefelé.

1503-ban egy tanuló orvos, Symphorien Champier megírta „Az erényes hölgyek hajója” című könyvét, amely a történelem nagy női alakjait állítja például a lányok és nők elé. Orvosi tanulmányai miatt azonban nem tudta megállni, hogy a szexről és a fogantatásról szóló tanácsokat ne csempésszen be művébe.

„… hirtelen szerelem lett, én nem birkóztam vele, mint a többi magyar katona… szépen bántam vele… s így, azt hiszem, megszeretett…” 1983 januárjában több millió tévénéző látta, hallotta a II. magyar hadsereg tizedesének, Gellért Sándornak meglepően nosztalgikus – ám közvetve a magyar sereg erőszakoskodását is beismerő – vallomását.

104 éve, 1914. május 25-én halt meg Kossuth Ferenc mérnök, miniszter, a szabadságharcot vezető Kossuth Lajos fia. A magyar közvélemény nagy reményeket fűzött hozzá, amikor a 19. század végén, Európa-szerte elismert mérnökként hazaköltözött, de csalódnia kellett: a politikában nem bizonyult apja méltó utódának, csak egy nagy név középszerű viselője maradt.